Legtöbbünknek nem indulhat el a napja egy csésze fekete elkortyolása nélkül. Legyen az espresso, ristretto, americano, cappucino, macchiato, latte vagy frappe. Akár forró, akár jeges, koffeines vagy koffeinmentes, szemes, őrölt, filteres vagy kapszulás… A kávé az kávé és minden változata finom!
És pont ma van a kávé világnapja!
A kávé az egyik legnépszerűbb alkoholmentes ital világszerte, aromája és koffeintartalma miatt nagyra értékelik. S mivel a víz után a kávé a leggyakrabban fogyasztott ital a világon, így joggal érdemel meg egy saját VILÁGNAPOT.
S a kávé szerelmeseinek van egy jó hírünk, mivel mindössze két nappal a Kávé Világnapja után október 1-jén ünnepelhetjük a Nemzetközi Kávénapot. Ez az alkalom a kávé, mint ital megünneplésére és a kávétermelők nehéz helyzetére való felhívásként is szolgál.
Japánból indult el a kezdeményezés, ahol 1983-ban először tartották meg a kávé ünnepét. Hivatalosan viszont csak 2009 óta köszönti az egész világ a sokunk által szeretett ital, a kávé világnapját.
Honnan ered a kávé, és mi a szó eredeti jelentése? Melyik országban fogyasztják a legtöbb kávét a világon? Hány csésze barna főzetet hörpintünk fel évente? Melyek a legértékesebb kávészemek? Milyen különbségek vannak a kávécseresznyék között?
Emberek millióinak indul kávéval a napja, mégis csak töredékük tudna választ adni az előbb feltett kérdésekre. Semmi gond, ha nálad is vannak dolgok, amiket még sejtelmes homály fed. Mire a cikk végére érsz, biztosíthatlak, hogy nem lesznek.
Te tudtad? Érdekességek a kávéról
Jelentés és eredet
A kávé kultúrája Ázsiából (Jemenből) indult el világhódító útjára, őshazájának pedig Etiópiát tekintjük. A leghitelesebb egy XIV. századi történet, miszerint egy Kaldi nevű etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, ha kecskéi egy bizonyos bokor piros termését eszegetik, akkor felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a cserje piros bogyóit, s megosztotta tapasztalatait a közeli kolostor szerzeteseivel. Azok forró főzetet készítettek a bogyókból – tehát megfőzték az első kávét. Az ital hatásosnak bizonyult, felélénkültek tőle, ezért rendszeresítették, főleg az éjszakai szertartások, imaórák előtt ittak a főzetből.
Maga az elnevezés is arab eredetű, jelentése „a bab bora”.
A kávé a 15. században hirtelen bejutott Jemenbe, ahová a bab „mocha” néven érkezett. Röviddel ezután Egyiptomba, Perzsiába és Törökországba „arabok boraként” vált ismertté, és kávéházakat kezdtek nyitni „Bölcsek Iskolája” néven.
1560-as éveket követően a kávé bejárta Európát és gyorsan népszerűvé vált. Velencében is nagy érdeklődés fogadta 1615-ben, de egyesek gyanakodva és félelemmel reagáltak erre az új italra, és ördögi találmánynak tartották. A helyi papság elítélte a kávét, s a vita akkora volt, hogy VIII. Kelemen pápát kérték fel az igazságtételre. Úgy döntött, hogy megkóstolja az italt, mielőtt döntést hozna, és az italt annyira kielégítőnek találta, hogy pápai jóváhagyást adott neki. Európa első hivatalos kávéháza (nem, nem szolgáltak fel tejeskávét) Velencében 1645 körül nyílt meg.
Magyarországon nagy valószínűséggel a törökök 150 éves megszállása alatt terjedt el a „fekete leves”. Széleskörben azonban csak Buda visszafoglalása után ismerték meg az országban. Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című művében írja le először a kávé szót:
“Egymás közt sok dologról beszélgetének. Káuét kicsin finchából hörpölgetének…”
Zrínyi Miklós
1714-ben megnyílt az első magyar kávéház, majd rövid időn belül számuk megsokszorozódott. A kávéházak pedig a szellemi és művészi világ központjává váltak.
A legnagyobb kávérajongók
A legmagasabb éves egy főre jutó fogyasztás a skandináv országokban fordul elő, ahol a hosszú, sötét és hideg telek miatt a kávé nagyra értékelhető. Finnország a világ legnagyobb kávéfogyasztója. Az átlagos finn közel négy csészével iszik naponta, ami azt jelenti, hogy az éves átlagfogyasztás 12 kilogramm körül mozog személyenként. A kávé annyira népszerű Finnországban, hogy két 10 perces kávészünet törvényileg kötelező a finn munkavállalók számára. Őket követi Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia, Svédország, Svájc, Belgium, Luxemburg, s Kanada, aki az egyetlen Európán kívüli ország, amely felkerült a világ tíz legnagyobb kávéfogyasztójának listájára, ahol 6,5 kilogramm a jellemző éves kávéfogyasztás.
Mi, magyarok, ettől jelentősen elmaradunk, az évi 2,5 kilogramm körüli kávéfogyasztásunkkal.
A legdrágább kincsek
A világ egyik legdrágább kávéját természetesen az elefántok finomítják, melynek köszönhetően a kávébabok gyümölcsös, édes ízjegyekkel gazdagodnak. Az észak-thaiföldi tartományban gyártott Black Ivory Coffee minimális gépi felhasználást igényel. Csak a legjobb magaslati arabica cseresznyét választják ki, és a legtöbb nem kinyerhető a folyamat során. Körülbelül 33 kilogramm nyers kávécseresznye mindössze egy kilogramm készterméket eredményez. Elsősorban ötcsillagos szállodáknak és Michelin éttermeknek adják el, és egy csésze elkortyolgatva ebből a ritka főzetből 50 amerikai dollárunkba kerül, ami azt takarja, hogy ára 2.500 USD/kg körül mozog.
A másik borsos árú kávé a Kopi Luwak, ami a cibet macska emésztőrendszerének köszönheti egyedi ízprofilját. A vélemények megoszlanak ennek a kávénak a minősítéséről, de tény, hogy a főzet sima, selymes ízű és összetett aromájú. A Kopi Luwakot elsősorban Indonéziában, Jáva, Bali és Szumátra szigetén állítják elő. Ára 1.300 USD/kg körül mozog.
Illetve van egy kávé, amelyről nem biztos, hogy mindenki hallott már, ez az öt generáción át termesztett OSPINA kávé, amelyet arabica typica babból állítanak elő, melyet az Andok trópusi erdeiben, árnyékos körülmények között termesztenek. Ezek a hegyoldalak vulkáni hamuban gazdagok, ami megtermékenyíti a talajt, és fokozza ennek a kolumbiai kávénak a meleg, diós ízét. Ára felül múlja az előzőekét, mivel 790 amerikai dollárba kerül a 250 grammos kiszerelés, ami azt jelenti, hogy 3.100 USD/kg fölött van az ára.
6 TÉNY A KÁVÉRÓL, AMIT MINDENKINEK TUDNI KELL
1. Éljen a kávé
A “Harvard’s Health Publishing” tanulmánya szerint a kávéfogyasztók általában tovább élnek, ráadásul náluk csökken a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
2. Értékes kincs
A kávé közvetlenül a kőolaj után a második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi terméke és a víz után a legtöbbet fogyasztott ital.
3. Kreatív és művészi emberek itala
Még Beethoven is kávérajongó volt! Köztudott, hogy a főzet elkészítése előtt megszámolta a babszemeket, csészénként többnyire 60-at.
4. Nem babot, bogyót!
A kávébabot csak a hasonlóság miatt nevezik “babnak”, de valójában bogyók, s a bogyós gyümölcsök közé sorolandó gyümölcs.
5. A kávé egy neurotranszmitterre hasonlít
Az orvostudomány és a pszichológia számára a koffein a központi idegrendszer stimulánsa.
- Arabica vs. Robusta
A kávé két fő típusa az arabica és a robusta. Az utóbbi savasabb, kesernyésebb ízű és magasabb koffeintartalommal rendelkezik. Az arabica lágyabb, enyhén savas ízű, alacsonyabb koffeintartalommal.
KATTINTS IDE, és ajándékozd meg magad egy új élménnyel!
